MŰVÉSZETPEDAGÓGIA
A DRÁMAPEDAGÓGIA OLYAN MŰVÉSZETPEDAGÓGIAI IRÁNYZAT, AMELY A TRADICIONÁLIS TANULÁSNÁL JOBBAN ELMÉLYÍTI A TUDÁST
A játék maga is a tanulás egy lehetséges formája, a gyermek készségeinek fejlesztését célozza a dráma-módszer segítségével.
A tanítás során minden nap tapasztalom, hogy a tradicionális tanulásnál az alkotva tanulás jobban elmélyíti a tudást, amelyet a tanítványaim tudása és fantasztikus teljesítménye igazol, mely életkoruknál sokkal magasabb érettségi szintet mutat. Az alkotva tanulás nem csak érdekesebbé teszi a tanulást, hanem a gyermek fantáziáját is megmozgatja, és az ezzel a módszerrel a megtanultakat, mint egy átélt kalandot raktározzák el.
Miért érdemes játszani? Sokoldalúnak kell lennünk ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a mai világban. A sokoldalúság kreativitást és rugalmasságot jelent. Ha a gyerekek a játéktevékenységben szabadjára engedhetik érzéseiket, szárnyalni tanítjuk őket!
Miért is fontos a drámapedagógia alkalmazása a tanítási órákon? A drámajáték módszere nagy figyelmet szentel a személyiségnek, és ez által a résztvevők könnyebben megismerik a körülöttük levő tárgyi világot, a belső világukat és a szociális közeget is könnyebben felfedezik. Többek között érzékenységre, erős érzelmi stabilitásra és kreatív gondolkodásra nevel, vagyis szükségük van a gyermekeknek, fiataloknak a drámajátékra.
A művészetpedagógia a nevelést az oktatás részének tekinti. Fiktív drámai helyzeteket, szerepeket alakít ki, melyben a tanár is szerepet vállal. Témákban való gondolkodás cselekménnyé alakítása a cél. A diákok életkorához képest idősebbek szerepét kínálják a résztvevőknek, magasabb szintű gondolkodásra késztetve őket ezáltal. Vigotszkij orosz pszichológus írja: „a játék során egy gyerek mindig átlagéletkora, köznapi viselkedése fölé emelkedik; a játékban olyan, mintha egy fejjel magasabb lenne önmagánál.