Született felfedezők vagyunk
Sokáig úgy gondolták, hogy a babák agya tabula rasa. A csecsemők kognitív világának megismerésében viszont elképesztő lépéseket tettünk előre.
Pillantsunk be a csecsemők elméjének a világába és megvizsgáljuk a motort, amely a gondolkodási folyamatokat vezérli, és a motiváló üzemanyagot, amely az egész intellektust mozgásban tartja.
Az üzemanyag, a magas oktánszámú olthatatlan tudásszomj. A kisbabák vele született vágya, hogy megértsék a körülöttük levő világot, és kíváncsiságuk arra ösztönzi őket, hogy fel is fedezék. Ez a tudásvágy olyan erősen jelen van bennük, mint az éhség vagy szomjúság. A kicsik számára öröm a felfedezés. Egyszerű jutalmazási rendszer, amely ha hagyják virágozni, kitart az iskoláskor végéig. A gyermekek idősödnek és rájönnek, hogy a tanulás nem csak örömet szerez nekik, hanem a tudást is meghozza. Nyilvánvaló, hogy a tanulás során gyarapítjuk tudásunkat, de magának az agynak a szerkezetét is megváltoztatjuk vele, és növelni tudjuk tanulási kapacitását.
A számítógéppel ellentétben az agy szüntelenül alkalmazkodik. Az agykéreg, a neocortex folyamatosan igazodik az elvégzendő feladatokhoz, tehát nem csak tanul, hanem tanulni is tanul, méghozzá szüntelenül.
Plasztikus agy
Az agy kritikus időszakának a felfedezése a 20. század második felének egyik leghíresebb biológiai eredménye lett. Tudósok kimutatták, hogy az agy fejlődéséhez szükség van környezeti ingerekre. Emellett van a kritikus időszak, vagyis az az időintervallum, amelyben az agy különösen plasztikus és érzékeny a környezeti ingerekre. A nyelvi képességek fejlődésének kritikus periódusa a csecsemőkorban kezdődik, és a kisiskolás korban lezárul. Ha ez az időszak lezárult, korlátozottá válik a gyermek úgy az anyanyelv, mint bármely idegen nyelv megtanulására. Sőt, a kritikus időszak után tanult idegen nyelvet az agynak nem is ugyanaz a része kezeli, mint a 6 éves kor előtt megtanult nyelveket.
Az agy plaszticitásáról még többet is fontos tudnunk, hogy beépíthessük mindennapjainkba, és saját hasznunkra tudjuk fordítani ezeket a neurológiai eredményeket. Tehát tudnunk kell a plaszticitás kompetitív jellegéről, hiszen ez mindannyiunkra hatással van.
Születésünktől kezdve tanulunk, a tanulás során a gyakorlással agytérképeket alakítunk ki. Viszont az agyunkban az idegek, a neuronok szüntelen harcot vívnak egymással az értékes területek megszerzéséért. Ha abbahagyjuk valaminek a gyakorlását, akkor nem egyszerűen elfelejtjük őket, hanem addig az azon képességekért felelős agyi térképterületek olyan más képességek feldolgozására fordítódnak, amelyeket továbbra is gyakorolunk. „A használd, vagy elveszted elv érvényesül.” Amikor azt kérdezzük, hogy milyen gyakran kell gyakorolnom az angol nyelvet, a zongorázást, vagy a matematikát, akkor valójában a kompetitív plaszticitásról kérdezünk.
Még egyszer fölteszem a kérdést. Milyen gyakran kell végeznem valamit ahhoz, hogy a hozzá tartozó agyi térkép ne vesszen el?
Az anyanyelv tanulásánál maradva, a késői nyelvtanulás azért nehéz, mert lezárul a nyelvtanulás kritikus időszak a 7 éves korban, és minél többet használjuk anyanyelvünket, annál nagyobb helyet foglal el a nyelvi térképterületen. Ez az anyanyelvi zsarnokság! Ezért fontos, hogy pici kortól kétnyelvű környezetben legyenek a gyerekek egészen az iskolás korig. Fontos, hogy együtt alakuljon ki az anyanyelvi és idegen nyelvi agytérkép. Mint két fa, amelyet együtt ültetnek, együtt gondoznak, és együtt fejlődnek igazi nagy fává.
Kérdezhetnénk, hogy 6 éves kor alatt nincs versengés az anyanyelv és az idegen nyelv között? Nos, valójában nincs. A két nyelv közösen foglalja el a nyelvi terület térképét, ahol mindkét nyelv megtalálható.
A kritikus időszakban az agykéreg rendkívül plasztikus, vagyis alakítható. Ez az érzékenység teszi lehetővé a csecsemők és kisgyermekek számára, hogy a kritikus időszakban könnyedén tanulják meg a nyelv hangjait, szavait, csupán az élő beszédet hallgatva. Ilyenkor az agyi térképen rögzülnek a változások. Ez a gyors leképezés.
Akit elbűvöl az agy csodája, amely lehetővé teszi számunkra a gyermekkori könnyed nyelvelsajátítást, az megérdemel egy még érdekesebb neurokémiai információt, amelyért 2 tudós Nobel-díjat kapott 1986-ban.
Előbb egy gyors ismétlés.
A gyermekek kíváncsiak, agyuk nyitva áll!
A tanulással alakítják ki a tudáshoz szükséges agyi térképeiket.
A nyelvtudáshoz szükséges agyi térképek kialakítása a kisgyermekkorban azért könnyű, mert a nyelv számára a 6 éves kor alatti időszak a kritikus periódus.
A kritikus periódusban az agy rendkívül plasztikus, formálható.
De az agyba bekerült információt meg is kell erősíteni. Ez pedig a növekedési faktor a BDNF segítségével történik. A kritikus időszakban ez a BDNF bekapcsolja az agyunknak azt a részét, amelynek a neve Nucleus Basalis . A Nucleus Basalis segít, hogy emlékezzünk arra, amit megtapasztaltunk, megtanultunk. Ez az erőfeszítés nélküli tanulás, és persze a nyelvtanulás is. A Nucleus Basalis a tanár az agyban, aki rászól a gyerekre, hogy ez fontos, ezt tudnod kell az élet vizsgáján.
Amikor elérkezik a kritikus periódus vége, a növekedési hormon kikapcsolja a Nucleus Basalist, és véget vet a könnyed tanulás varázslatos korának.