Manapság a kultúrák keveredésével, a határok elmosódósával egyre több gyermek születik többnyelvű családba vagy lehetősége van kétnyelvű környezetben nevelkedni és több nyelvet is a sajátjának tudhat baba korától kezdve.
A kétnyelvűség áldásai
Egy kétnyelvű gyermek több évig tartó tanulás nélkül is tökéletesebben beszél két nyelven. A munkaerőpiacon a mai világban óriási pluszt jelent ez a tudás, de az elmúlt évtizedek kutatásai alapján a gondolkodásmódra, a kognitív képességekre gyakorolt előnyöket is hosszasan sorolhatnánk.
A többnyelvűségnek vannak azonban kevésbé egyértelmű vagy kevésbé ismert hatásai. Ezek közé tartoznak például a szociális készségek. A legtöbb kutatás a végrehajtó funkcióra vonatkozó előnyöket emelte ki, arra utalva, hogy a kétnyelvű környezetben nevelkedő csemetéknek:
- jobbak a problémamegoldó készségeik,
- gyorsabban tudják figyelmüket egyik dologról egy másikra irányítani,
- könnyebben zárják ki a zavaró ingereket,
- kevésbé esik nehezükre több információt észben tartani.
Mi áll a jobb teljesítmény hátterében?
Kétnyelvű környezetben mindkét nyelvi rendszer aktiválódik akkor is, ha az illető csak az egyiket használja. Így az agynak folyton gátolnia kell az éppen nem adekvát nyelvet és ez a folytonos tiltó mechanizmus erősíti meg a fenti funkciókat. Nem csak, hogy a kétnyelvűek jobban teljesítenek, de mindez kevesebb erőfeszítésükbe is kerül. Iskolai teljesítményük, IQ szintjük magasan túlszárnyalja egynyelvű társaikét.
Miért fontos a környezet?
A nyelvtanulás módja és az életkor nagyban meghatározza az agyi tárolást. Ha a második nyelvet iskolában tanulják, akkor a tárolás az agykéregben történik, ha viszont ennél korábban és közvetlenül, kétnyelvű környezetben akkor a tárolás az agykéreg alatti területeket érinti, ugyanúgy ahogyan az első nyelv esetében. A kétnyelvű nyelvelsajátítás kétnyelvű környezetben egy életre szóló tudás. Míg a heti egyszeri, kétszeri nyelvi óra anyagával ugyanaz történik, mint a többi tantárggyal, jórészt elfelejtésre kerül!