„A tudomány nem utolsó sorban arra jó, hogy immunizálja az embert az áltudománnyal szemben.” (Gopnik–Meltzoff–Kuhl: Bölcsek a bölcsőben, Typotex, Budapest, 2001)
Külföldön ébredünk rá, hogy milyen csalóka anyanyelvünknek a garantált érthetősége. A nyelv ismerete nélkül nemcsak, hogy nem értjük a szavakat, hanem azt sem tudjuk, hol kezdődik az egyik és hol végződik a következő. Sőt, még az egyes hangok is néha feltűnően idegenek. Ráadásul mindenki olyan gyorsan beszél……A csecsemő természetesen pont ebben a helyzetben van, mikor élete első hónapjaiban körülveszi az a nyelvi közeg, amely nekünk már természetes.
Amit a gyerek megtanul a nyelvről
A hangkód
Bármilyen nehéznek látszanak a fenti problémák, három éves korunkra megoldjuk őket. A nyelv definíció szerint a hang az, amit az emberek beszélnek. A gyermek nem felnőttként gondol a nyelvre, neki ki kell derítenie, mit csinálnak körülötte a többiek, és neki is fontos megtanulnia ugyanazt. Számára a „minta” a többiek, de a cél egy belső készség kifejlesztése a minta után. A nyelvtanulás öröklött belső mechanizmusa nyelvfüggetlen.
Amit az újszülöttek tudnak
Mikor kezdjük el tanulni a nyelvet?
Csaknem mindenki azt hiszi: akkor, amikor kimondjuk az első szavakat. Pedig az első feladatokhoz tartozik a csecsemő számára a nyelv hangrendszerének az azonosítása. Az egyes nyelveknek különböző hangjai vannak. A beszédhangok az ember számára kötelezően beletartoznak a nyelvében létező hangok valamelyikének a kategóriájába, és ezeknek a kategóriáknak élesen megvont határai vannak. A kategóriák nyelvenként különbözőek. Miért hallják és mondják a hangokat különbözően a különböző anyanyelvű emberek?
A fülük és a szájuk szerkezete az embereknek az egész világon azonos. A különbség az agyban van. Az agyműködésüket befolyásolja a körülöttük beszélt nyelv.
Az igen kicsi gyerekek egész egyszerűen minden nyelv hangjait remekül meg tudják különböztetni. A csecsemők a hallott hangokat kategóriákba tudják rendezni, méghozzá egy közös, általános emberi nyelv kategóriába. Igen, a csecsemők „világpolgárok”.
Tehát miközben hallgatnak minket a bölcsőben fekvő vagy csúszkáló gyerekeink, máris szorgalmasan rakosgatják beszédünk hangjait eleinte egy általános nyelv, később a hallott nyelvek szerinti kategóriákba. A hangok szerveződésének kritikus szakasza aztán a következő félév lesz.
Vajon mi történik ebben a félévben?
A csecsemő hallja a hangokat, azok különféle változatait és kialakul elméjében a hangnak a belső reprezentációja, amit az emlékezetében tárol. Ezt hívjuk a hang prototípusának, és egy életre elraktározza őket. Ez a folyamat zajlik le mindannyiunknál. A beszédhangokat nem a fülünkkel halljuk, hanem a memóriánkkal. A hangok prototípusai 3-12 hónapos korban alakulnak ki fokozatosan a babáknál. Környezetük kaotikus hangtere ekkor kezd számukra stabil mintázatba rendeződni. A szavak megértését könnyítik a már kialakult hangkategóriák. Ez a szakasz, a szavaké, egy éves kor táján kezdődik. A folyamatos beszédben a szavak nem különülnek el egymástól. A csecsemő a szavakról is megtanul egyet-mást már azelőtt, hogy ő maga kezdené mondogatni őket. Kilenc hónapos korban már érzi a körülötte halott nyelv/nyelvek hangsúlyozási szabályait.
A következő, a lehetséges hangkombinációk megtanulása. A magyar és az angol nyelvben például a zb hangkombináció sohasem fordul elő, míg a lengyelben elég gyakori. Így a hangsúly és a lehetséges hangkombinációk ismeretében a folyamatos szöveg már akkor kezd szavakra tagolódni, amikor a szavak értelme még homályban marad.
Bábeli torony
A babák függetlenül attól, hogy hol születnek, a harmadik hónap táján szólalnak meg. Mégpedig nagyjából egyformán, bájos és lendületes óóó meg ááá gőgicséléseik még nem nyelvspecifikusak. Kicsit később, úgy hét-nyolc hónaposan, megjelenik a többszótagos gőgicsélés. Felváltva magánhangzók és mássalhangzók, mint például dadadada vagy babababa, először megint csak a nyelvtől és kultúrától függetlenül. Ekkor azonban közbelép a helyi kultúra, és a baba, ha csak egy nyelvet hall maga körül, akkor pár hónappal később a gőgicsélése zeneileg emlékeztet arra a nyelvre, amelyet a felnőttek körülötte beszélnek és megszűnik nyelvi világpolgár lenni.
A nyelv elsajátításában segít a felnőttek gügyögése, amelyet a babák elsősorban a hangok tanulására használnak fel, azon kívül érzelmileg is vonzó és megnyugtató nekik.
Az első szavak
Ebben az időszakban a gyerekek még kevés nevet használnak, leginkább csak emberekét és a legismertebb tárgyakét. De ahogy folyamatosan beszélni kezdenek, a nevek valóságos bűvöletébe esnek, tudni akarják mindennek a nevét, amit csak látnak. Elég valamit egyetlen egyszer hallani ahhoz, hogy megjegyezze. Ezt a tanulási módszert gyors leképezésnek hívjuk, lényege, hogy az új dolog és az új név azonnal egymáshoz kapcsolódik.
Mondatalkotás
A nyelv egyik központi művelete, a gyerekek 3 éves koruk előtt erre is képessé válnak. Az első kombinációk kétszavasak. Ezek a kétszavas mondatok máris követik a szabályokat. Az eltérő nyelvtani szabályrendszerek más és más irányt szabnak a mondatképzés tanulásának az agyban.
Az agy biológiai felépítése teszi képessé a csecsemőt arra, hogy befogadja a felnőttektől kapott segítséget, mivel már eleve képes a beszédhangok között különbséget tenni. A feladata az, hogy a hallott különbségek alapján a hangokat a nyelv/nyelvek megfelelő kategóriáiba tegye. Ehhez szükséges a megfelelő nyelvi környezet biztosítása, az élő emberi hang az anyanyelvén és más nyelven is.
Korai tanulás és az agy
Az inger gazdag környezetben felnevelt gyerekek agykérge vastagabb lesz, egyúttal értelmesebbek, intelligensebbek lesznek. Mi történik a nem használt neuronpályákkal az agyban? Az agy a nem használt neuronpályákat, a szükségtelen, nem foglalkoztatott útvonalakat visszametszi. Mi dönti el, hogy melyek szükségesek és melyek nem? Egyszerűen az, hogy a szükségesek gyakran aktiválódnak, foglalkoztatva vannak. Csak azokat hagyja meg, amelyek létét indokolja a gyakori használat. Az agy okosabb mindnyájunknál abban, hogy nem restell a fölösleges limlomtól megszabadulni.
A tanulás néhány fajtájára a fejlődő agy csak egy-egy rövid időszakban fogékony. Mintha volna egy ajtó, amely az adott hatások számára kinyílik egy ideig, majd hirtelen bezárul. Az ilyen nyitott szakaszok a tanulás számára a kritikus periódusok. Amikor a kritikus szakasznak vége, a vekker megszólal, az ajtó becsukódik, és a tapasztalatnak a továbbiakban semmi hatása sincs. A nyelv csak egy jól meghatározott életkori szakaszon belül sajátítható el, később már akkor sem, ha egy másik, már elsajátított nyelv nincs útban.
Születéskor a neuronoknak átlagban 2500 szinapszisuk van, ez növekszik fel a harmadik évig körülbelül 15000-re, ami sokkal nagyobb, mint a felnőttekre jellemző szám. Az óvodások agya a maga természete szerint aktívabb a miénknél, több belső kapcsolattal rendelkezik, és sokkal változóképesebb. Neurológiai szempontból ők zsenik hozzánk képest. Az evolúció arra képezte ki a gyerekeket, hogy a körülöttük lévő valóságos világból tanuljanak, játszva és a játékot élvezve.
Nyissuk ki hát a gyerekszoba ajtaját és lessünk be a bölcsőbe! Amit látunk az nem más, mint maga az ártatlanság. De valójában a bölcsőben a legnagyszerűbb elme fekszik, a leghatékonyabb tanulógép, mely csak létezik az univerzumban.