Az egynyelvűség, mint tévhit- interjú az Angol Mesekert alapítójával a Szoljon.hu-n

A kétnyelvűség útlevél a világbaFenyves Lászlóné, az angol nyelv mestertanára, alkalmazott nyelvész, az ötödik nyelvi képességet, a gondolkodást adja tanítványainak.

A világ több mint 200 országában egynél több nyelv használatos, így a Föld népességének többsége két- vagy többnyelvű, tehát inkább az egynyelvűség a kivételes.

– A kétnyelvűség útlevél a világba – mondja Fenyves Lászlóné, az angol nyelvtanítás mestertrénere, aki két nemzetközi első díj után Szolnokon, az Angol Mesekert Családi Napköziben teremt varázslatos kétnyelvű környezetet a gyermekeknek.

És ha már kétnyelvűségről beszélünk, nézzük meg mit is jelent ez a fogalom. Kétnyelvű az a személy, aki két nyelvet használ rendszeresen. A két- vagy többnyelvűség nem szokatlan dolog, nagyon sok szülő neveli gyermekét a világon úgy, hogy olyan környezetet teremt számára, amelyben a pici több nyelvet hall és sajátíthat el. S ami a legfontosabb számunkra, hogy minden egészséges gyermek képes erre.

A köztudatban rengeteg tévhit él a kisgyerekek nyelvelsajátításával kapcsolatban. De mi erről a szakember véleménye?

1. tévhit: Ha a gyermek pici korától két nyelvet hall, később fog elkezdeni beszélni?

– Az egynyelvű és kétnyelvű gyerekek is körülbelül ugyanabban az időben ejtik ki első szavaikat, két-, majd többszavas mini-mondataikat. Rendszerint 8-16 hónapos kor között. Vannak gyerekek, akik első szavaikat már 8 hónaposan, és vannak, akik csak 16 hónaposan ejtik ki. Ha egy gyermek az utóbbi csoportba tartozik, és két nyelvet sajátít el, könnyű a második nyelvre ráfogni. A két nyelv tanulása tehát nem lehet a késedelem oka!

2. tévhit: A tévénézés vajon megfelelő mód arra, hogy egy kisgyermek elsajátítson egy idegen nyelvet?

– A tévére, videófilmekre csupán, mint segédeszközökre gondolhatunk. Csak a televízióból nem lehet egy nyelvet sem elsajátítani, szükség van az interakcióra egy valós személlyel, annak hangjára és a kommunikációban való részvételre. A gyermekkori kétnyelvűség kialakulását a kétnyelvű környezetben való nevelkedés biztosítja.

3. tévhit: Mi történik, ha elkezdi keverni a nyelveket?

– A kicsik már nagyon korán meg tudják különböztetni a nyelveket egymástól, tulajdonképp már azelőtt, hogy egyáltalán beszélnének.
A nyelvek keverése természetes fázisa a nyelvelsajátításnak. Minden gyerek túljut ezen, mint a selypítésen, a saját fejlődési ritmusától függ, hogy mikor. Ne keverjük össze a nyelvek keverését egy mondaton belül (kódkeverés) a nyelvváltással (kódváltás), mely később is előfordulhat, de mindkettő annak jele, a beszélő „otthon van” az adott nyelvekben.

– Mi is történik a picivel a kétnyelvű környezetben, hiszen a korai gyermekkor, talán a legfontosabb szakasza az agy fejlődésének?

– A nyelv csak egy jól meghatározott életkori szakaszon belül sajátítható el. A nyelvek megkülönböztetése a piciknél 3-12 hónapos kor között alakul ki. Ekkor rögzül memóriájukban a hangok prototípusa, ezt követően ez az ajtó bezárul. Ezt követi a szókincs elsajátítása, 2-3 éves koráig egy közös dobozba gyűjtögeti, amely mindkettő nyelv elemeit tartalmazza. A kétnyelvű gyermekek grammatikai rendszere éppen úgy fejlődik, ahogyan hasonló korú egynyelvű társaiké. Ötéves korára elkülönül a két nyelv szókincse és a grammatikai szabályrendszere.

– És melyek a kétnyelvűség előnyei?

– Az agy számára a beszéd a gondolkodás eszköze. Ha ez az eszköz két nyelven áll rendelkezésre, ez azt jelenti, hogy a kétnyelvű gyerekek agykérge vastagabb egynyelvű társaikénál és egyúttal értelmesebbek, ami azt eredményezi, hogy tanulásuk, feladat- és problémamegoldó gondolkodásuk, intelligencia szintjük lényegesen meghaladja egynyelvű társaikét, az iskolában pedig sikeresen és jól teljesítenek. Kétnyelvűségen a 6 éves kor előtti, kétnyelvű környezetben történő nyelvelsajátítást értünk, ahol a minden napok programja a két nyelv elsajátítása, természetes környezetben.

Bizony ez nem a heti egyszeri félórás ovis angol, vagy az iskolai nyelvtanulás, amelynek sikertelenségét évtizedek óta tapasztalhatjuk.
Két fát kell elképzelni, amelyet egyszerre ültetnek, együtt gondoznak és egyszerre fejlődnek erős, egészséges, hatalmas fává. Ez a genetikai örökségünkből adódó agyi plaszticitás az evolúció ajándéka.

Sajtómegjelenés

Szoljon.hu: Beszéljünk az egynyelvűségről, mint tévhitről!